Megakadtam a biológiánál...

Ugyanis az elmúlt évtizedek során a rendszertan is, mint oly sok dolog, hatalmasat változott. Na persze, az alap kategóriákat azért meg lehet találni, maga a rendszer azonban jócskán eltér a 40 évvel ezelőtt tanult, Linné - féle eredeti rendszerezéstől.

No de kezdjük akkor elölről:

Az élőlények két országra oszlanak, növények és állatok országa.

Engem személy szerint most az utóbbi érdekel, az állatok országa.

A rendszertan kb így épül fel:

Ország:Állatok (Animalia) 

Alország:Valódi szövetesek (Eumetazoa) 

Fő törzs:Laposféreg-szerűek (Platyzoa) 

Törzs:Laposférgek (Platyhelminthes) 

Osztály:Galandférgek (Cestoda) 

Alosztály:Eucestoda 

Rend:Litobothriidea 

Család:Litobothriidae

Nem:Litobothrium

Faj:L. amsichensis

(Forrás wikipedia)

Tehát: ORSZÁG = ÁLLATOK

Alországok... no itt megakadtam. valszeg szövet nélküliek és szövetesek lehet.

Fő törzsek: Egysejtűek és többsejtűek... volt valamikor, ma már ez sem így van.

Egysejtűek törzsei az egyféle és a többféle magvúak, ezeket azonban most hanyagolnám. A többsejtűekből a sejthalmazos és álszövetes állatokkal sem foglalkoznék most, amúgy az utóbbi kategóriába tartozik a szivacsok törzse jó csomó tengeri állattal. Maradjunk a szövettel rendelkezőknél, itt sem szeretnék most a testüreg nélküliekre kitérni (képvoiselők a csalánozók és bormás medúzák törzsének tagjai), menjünk tovább a testüreggel rendelkező állatokra. Lényeg: nekik már különálló bélrendszerük van.

Ősszájúak:

FŐ TÖRZSEK:

- FÉRGEK: Laposférgek, hengeres férgek és gyűrűs férgek törzse

- ÍZELTLÁBÚAK: Rákok, Százlábúak, rovarok, pókszabásúak (törzse?                                 Régebben osztálya!)

- PUHATESTŰEK: kagylók, csigák, lábasfejűek (ma fejlábúak), 

Újszájúak:

- TÜSKÉSBŐRŰEK: tengeri liliomok, tengeri csillagok, tengeri sünök,                                    kígyókarúak, tengeri ugorkák

- ELŐGERINCHÚROSOK: zsákállatka

- GERINCHÚROSOK TÖRZSE

OSZTÁLYAI (JELENLEGI MEGNEVEZÉS szerint AL - TÖRZSEI):

- FEJ GERINCHÚROSOK: pl lándzsahal

- KÖRSZÁJÚAK pl folyami orsóhal, folyami ingola

- GERINCESEK: 

- HALAK (Pisces)

- PORCOSHALAK; cápák, rájaszerűek

- VÉRTESHALAK; 

- CSONTOS HALAK (úszóhólyaggal rendelekeznek) fő osztályába tartozó alosztály a sugaras úszójú halak, alcsoportjai angolna, makréla, bőröndhal, tonhal, pisztráng, csuka és íjhal típusúak úszásmódjuk szerint.

A főosztályba az alábbi osztályok, alosztályok tartoznak:

• sugaras úszójú halak (Actinopterygii)
  • porcos vérteshalak (Chondrostei)
  • újúszójúak (Neopterygii)

• izmosúszójú halak (Sarcopterygii vagy Crossopterygii) - Az izmos úszójú halak osztályának tagjainál az úszókat már csontok támasztják meg, valódi végtagoknak tekinthetők. Belőlük alakultak ki a négylábú állatok.
  • bojtosúszójú halak (Coelacanthimorpha)
    • bojtosúszójúhal-alakúak (Coelacanthiformes)
  • tüdőshalak (Dipnoi)
    • tüdőshalalakúak (Ceratodontiformes)
    • gőtehalalakúak (Lepidosireniformes)

- KÉTÉLTŰEK (Amphibia)

- FARKOS kéléltűek, gőték, szalamandrák, pl foltos                                          szalamandra, tarajos gőte

- FARKATLAN kétéltűek: békák,  pl kecskebéka

- HÜLLŐK (Reptilia)

- GYÍKOK

- KÍGYÓK

- KROKODILOK

- TEKNŐSÖK (Chelonia)

- MADARAK

- Énekes madarak

- Lúd alkatúak

- Tyúk alkatúak

- EMLŐSÖK

- Kloakások

- Erszényesek

- Méhlepényesek

Nem árt azt sem tudni, hogy az élővilág sokszínűsége ma is egymillió feletti fajról szól, ezek közül a következő táblázat készítésének idején 1660 faj volt védett, ill. fokozottan védett veszélyeztetett mivoltuk miatt.

Forrás (táblázat): természettudományi akadémia oktatóanyag

Na de mi is van a halakkal?

Nézd meg ezt az oktatóanyagot: Halak

Lásd még Wikipedia: Halak

Érdemes tudni (forrás Wikipedia): 

A halak (Pisces) a gerinchúrosok (Chordata) törzsének egy nem rendszertani csoportja. Régebben egységes osztályként tartották számon, mára azonban az elsődlegesen vízi gerinces állatok (tehát nem a másodlagosan vízi életmódúvá vált szárazföldiek, pl. a cetek) gyűjtőnevévé vált. A négylábúakon (Tetrapoda) kívül a koponyások (Craniata) kládjába tartozó összes élőlény hal.

A halak tehát nem egységes rendszertani kategória (taxon, illetve klád), mert parafiletikus csoportot alkotnak, mivel nincs olyan közös levezetett (apomorf) jellemzőjük, amely valamennyiükre érvényes volna és semmilyen más gerinces állatra nem volna érvényes. Közös tulajdonságaik a „nem négylábú” jellegükből következik, ami viszont ősi tulajdonság, így csupán ebben az ősi tulajdonságban való megegyezés (szünpleziomorfia) jellemzi őket.

A csoporton kívül még néhány olyan élőlénycsoport neve is tartalmazza a hal szót, amelyek rendszertanilag valójában nem tartoznak a halak közé. Ilyenek például a puhatestűek közé tartozó tintahalak (Sepiida), valamint a lándzsahalaknak nevezett apró fejgerinchúrosok. Szintén nem hal a békák vízben élő lárvája az ebihal, ahogyan a többi kétéltű vízben élő, halszerű alakja sem. Valamennyi négylábú állat, így az ember is az embrionális fejlődése egy jellemző szakaszában halhoz hasonló, mivel az egyedfejlődés során láthatóvá válhatnak a közös evolúciós múlt nyomai.

Napjainkra több mint 31 000 fajuk ismert és rendszerezett, ebből a recens fajok száma 28 000.[1] A Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) Vörös Listája 1200 veszélyeztetett fajt sorol fel, de a vizsgálat kevesebb mint 3000 halfajra terjedt ki, így a veszélyeztetett halfajok száma ennél jóval nagyobb.

Osztályozásuk (Wikipedia): 

A szájnyílás elhelyezkedése, mérete és alakja szintén igen változatos, az adott faj életmódját tükrözi. A halak szájállásának főbb típusai:

• körszáj (pl. ingolák)
• végállású (pl. lazacfélék)
• felső állású (pl. csukaalakúak)
• alsó állású (pl. harcsaalakúak)
• csúcsba nyíló (pl. pontyalakúak)

 

 

 

 

 

 

Oldal: Megakadtam a biológiánál
Akvabolond - © 2008 - 2026 - akvabolond.hupont.hu

A weblap a HuPont.hu weblapszerkesztő használatával született. Tessék, itt egy weblapszerkesztő.

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat