GARNÉLÁK

Tisztázzuk a fogalmat! A garnélák bizony rákok!

A négyollós (garnéla) rákok alrendje a tízlábú rákok rendjébe, felsőbbrendű rákok osztályába, rákok altörzsébe, ízeltlábúak törzsébe tartozik, 

ősszájúak, valódi szövetesek alországa, állatok országa, ha rendszertanilag az egyre nagyobb kategóriák felé haladunk.

---------------------------------------------------------------------------------------

Phylum Arthropoda - Ízeltlábúak törzse
   |______   Subphylum Crustacea - Rákok altörzse
      |___________   Classis Malacostraca - Felsőbbrendű rákok osztálya

          |______________   Ordo Decapoda - Tízlábú rákok rendje
              |_______________Infraordo Astacidea
              |_______________Infraordo Brachyura - Rövidfarkú rákok alrendje
              |_______________Infraordo Caridea - Négyollós garnélarákok                                                                                                          alrendje
                  |
                  |_______________Familia Atyidae - Édesvízi garnélák családja
                  |    |
                  |    |_______________Genus Atya
                  |    |_______________Genus Atyopsis
                  |    |_______________Genus Caridina
                  |    |_______________Genus Neocaridina
                  |
                  |_______________Familia Palaemonidae - Ostoros csápú                                                                                               garnélák családja

                      |
                      |_______________Genus Palaemonetes
                      |_______________Genus Macrobrachium

Forrás: A garnélák biológiája - Zotya blogja

---------------------------------------------------------------------------------------

 

A rákok közé rendkívül változatos méretű (0,5 mm - 4 m) és felépítésű fajok tartoznak.

Közös jellemzőik: Gerinctelen állatok. Támasztó rendszerük külső váz, kitines kutikula, amelyet köztakarójuk termel. Többnyire calcium sók rakódnak bele. A szilárd vázat az állatok növekedésük során levedlik, ilyenkor az új váz megszilárdulásáig nagyon sérülékenyek, ezért vedlés során többnyire rejtőzködnek. Kutikulájuk az ízek határán vékony és rugalmas marad, ízületi hártyát képez, így az egyes szelvények képesek elmozdulni egymáshoz képest. A vázhoz az izmok belülről tapadnak.

Három testtájuk van: fej, tor és potroh. A fej és a tor egyes szelvényei (akár az összes is) gyakran összenőnek, fejtort (cephalothorax) alkotnak, de előfordulhat a tor és a potroh egyes szelvényeinek összenövése is például a gályarákok (Remipedia) osztályában. 

A tor minden esetben öt valódi szelvényből áll, ehhez általában egy hatodik is kapcsolódik, ez a szemnyél (acron). A tor és a potroh szelvényszáma változó lehet,végtagok mind a három testtájon előfordulhatnak, ezek megléte, száma az egyes csoportokra jellemző.

Egyes csoportok páncélzata erősen módosulhat, és körülveheti akár az egész testet is. Ilyen figyelhető meg például a kagylós rákok, vagy a levéllábú rákok esetében. Szélsőséges specializáció figyelhető meg a kacslábú rákoknál, amelyeket első ránézésre akár kagylónak is nézhetnénk.

A világító rákok csoportjában speciális világítószervek alakultak ki.

 

Oldal: GARNÉLÁK jellemzői, besorolása
Akvabolond - © 2008 - 2026 - akvabolond.hupont.hu

A weblap a HuPont.hu weblapszerkesztő használatával született. Tessék, itt egy weblapszerkesztő.

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat